A páholyok listája

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: skót rítusú páholy. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: skót rítusú páholy. Összes bejegyzés megjelenítése

1970. január 3., szombat

Erzsébet - Budapest, 1902

Erzsébet - Budapest, 1902

1902 - 1920 

A Budapesten működő páholyt 1902 február 5-én a Könyves Kálmán páholyból kivált tagok alapították. Létszáma 1917-re 81 főre nőtt. Tevékenysége: Megalapította az Erzsébet népakadémiát. Munkaprogramjában a közerkölcs megjavítását, a vidéki városok fejlesztését és a szociális ellentétek megszüntetését tűzte ki célul. 

Működése az 1920-as belügyminiszteri rendelettel szűnt meg. 

Jelvénye:




MOL P 1117, évkör: 1902 - 1919 (1920) 

Forrás - Pataky Lajosné: A szabadkőműves szervezetek levéltára

1970. január 2., péntek

Deák Ferencz - Budapest, 1883

Deák Ferencz - Budapest, 1883

1883? - 1919

A Budapesten működő skót rítusú páholy 1883-ban alakult s a nagy létszámú páholyok közé tartozott.

Tevékenysége:

Megalapította 1895-ben a Magyar háztartási iskolát, 1903-ban pedig a Nyomorék gyerekek otthonát. Sszegényeket gyámolító egyesületet és ingyenes népkönyvtárat létesített és foglakozott az alkoholizmus és a párbajellenes küzdelem kérdéseivel. Támogatta a polgári radikális mozgalmat.

Működése az 1920-as belügyminiszteri rendelettel szűnt meg. Ekkor 256 tagja volt.

Jelvénye:




MOL P 1104, évkör: 1885 - 1919

Forrás - Pataky Lajosné: A szabadkőműves szervezetek levéltára

II. Rákóczi Ferenc - Sátoraljaújhely, 1881

II. Rákóczi Ferenc - Sátoraljaújhely, 1881

1881 - 1915 

Az 1881-ben Sátoraljaújhelyen alakult skót rítusú páholy 1915-ben szűnt meg. 

MOL P 1103, évkör: 1881 - 1915 

Jelvénye:

 



Forrás - Pataky Lajosné: A szabadkőműves szervezetek levéltára

Eötvös - Budapest, 1877

Eötvös - Budapest, 1877

1877 - 1920 

1877 január 8-án alapították az elaltatott zur Grossmuth páholy tagjai. Skót rítusú, Budapesten működő páholyként egyike volt a legnagyobb (1917-ben 206 tag) és legradikálisabb páholyoknak. A páholyból 1912-ben kivált tagok (a Világosság páholyból kivált tagokkal együtt) alapították a Budapest páholyt. Tevékenysége: A páholy hozta létre a br. Eötvös József irodalmi és nyomdai rt-t, amely kiadta és szerkesztette a Világ című szabadkőműves irányzatú politikai napilapot, a Nép- és ifjúsági naptárt és a Progresszió című lapot. Megalapította és anyagilag támogatta a Népfürdő és az Eötvös levesosztó egyesületeket. Részt vett a Teleia nemibetegségeket leküzdő egyesület, a Lábadozók otthona és az Országos lelencház létrehozásában. Foglalkozott az általános titkos választójog problémájával és a nőknek a közéletbe és a szabadkőműves életbe való bevonásával. Egy 1917-es beszámolóban az emberiség fejlődésének végcéljául a kozmopolitizmust, az atheizmust és a kommunizmust jelölte meg. 

Működése az 1920-as belügyminiszteri rendelettel szűnt meg. 

Jelvénye:

  



MOL P 1101, évkör: 1877 - 1919 (1920) 

Forrás - Pataky Lajosné: A szabadkőműves szervezetek levéltára

Ákácz - Törökszentmiklós, 1875

Ákácz - Törökszentmiklós, 1875

1875 - 1893 

A skót rítusú páholy 1875-ben Törökszentmiklóson alakult, 1893-as megszűnésekor 18 tagja volt. Volt tagjai 1891-ben Szolnokon alapították meg az Alföld páholyt. 

Pecsétje:




Jelvénye:




MOL P 1097, évkör: 1875 - 1893 

Forrás - Pataky Lajosné: A szabadkőműves szervezetek levéltára

Thales - Nagybecskerek, 1875

Thales - Nagybecskerek, 1875

1875 - 1879 

Az 1875-ben Nagybecskereken 9 fővel megalakult skót rítusú páholy csak 1879-ig működött. 

Jelvénye:




MOL P 1099, évkör: 1875 - 1879 

Forrás - Pataky Lajosné: A szabadkőműves szervezetek levéltára

Grossmuth+Comenius - Pest+Budapest, 1870+1888

Grossmuth+Comenius - Pest+Budapest, 1870+1888

Az eredetileg skótrítusú páholy 1872-ben alakult zur Grossmuth néven. Budapesten működött, s 1886-ban vette fel a Comenius nevet. A páholyból 1877-ben kivált tagok alapították az Eötvös páholyt. Tevékenysége: Megalapította és anyagilag támogatta a Galilei kört, az Általános egyenlő és titkos választójog országos szövetségét, a Lakók szövetségét, a Munkanélküli iparossegédek egyletét, az "Amphesis" felnőtt szegényeket felruházó egyletet és a Jótékony női foglalkoztató műhelyt. 

Működése az 1920-as belügyminiszteri rendelettel szűnt meg. Ekkor 139 tagja volt. 

Pecsétje:



Jelvénye:

 
 
    



MOL P 1087, évkör: 1872 - 1919 (1920) 

Forrás - Pataky Lajosné: A szabadkőműves szervezetek levéltára


Összetartás - Pest, 1872

Összetartás - Pest, 1872

1872 - 1875 

 Az 1872-ben alakult skót rítusú páholy Budapesten működött. 1875-ben egyesült a Hungária páhollyal. 

Jelvénye:




MOL P 1094, évkör: 1872 - 1875 

Forrás - Pataky Lajosné: A szabadkőműves szervezetek levéltára

Hungária+Összetartás - Pest, 1872+1875

Hungária+Összetartás - Pest, 1872+1875

1872 1920 

1872 március 9-én alakult meg ez a Budapesten működő skót rítusú páholy, amelyet nagyrészt a Corvin Mátyás páholyból kivált tagok hoztak létre. Első főmestere gr. Wass Sámuel volt. 1875-ben egyesült az Összetartás páhollyal. Tevékenysége: Megalapította és fenntartotta a Budafoki Erzsébet menházat. Szerkesztette és kiadta az Igazmondó népnaptárt. A szabadkőművesség által kitűzött majd minden céllal foglalkozott: általános és titkos választójog, felekezet nélküli oktatás, a középosztály helyzetének javítása, a tisztviselők betegbiztosítása, az ipari munkások és a munkadók gazdasági békéjének biztosítása, a rokkantak helyzetének javítása, az ártatlanul elítéltek kárpótlása stb. 

Működése az 1920-as belügyminiszteri rendelettel szűnt meg. Ekkor 78 tagja volt. 

Pecsétje:




Jelvénye:

 



MOL P 1095, évkör: 1872 - 1919 (1920) 

Forrás - Pataky Lajosné: A szabadkőműves szervezetek levéltára

Könyves Kálmán - Pest, 1872

Könyves Kálmán - Pest, 1872

1872 - 1920 

A Budapesten működő skót rítusú páholy 1872 március 24-én alakult. A nagylétszámú páholyok közé tartozott, 1917-ben 346 tagja volt. A páholyból kivált tagok 1887-ben a Demokrácia páholyt, majd 1902-ben az Erzsébet páholyt alapították meg. Tevékenysége: Megalapította az V. kerületi Jótékonysági és a Budapesti leányegyesületet, a Munkásgyerekek napközi otthonát és a Budapesti Mentőket. Foglalkozott a kor majd minden társadalmi problémájával, így az ifjuság nevelésével, a gyermekgondozással, a nők egyenjogúságával, a választójogi reformmal, a rokkant-üggyel, a középosztály és a munkások helyzetével. A páholy kezdeményezésére hozták létre a Közös szabadkőműves segélyalapot. Támogatta a Szociáldemokrata pártot. 

Működése az 1920-as belügyminiszteri rendelettel szűnt meg. 

Pecsétje:




Jelvénye:

 



MOL P 1096, évkör: 1872 - 1919 (1920) 

Forrás - Pataky Lajosné: A szabadkőműves szervezetek levéltára

Testvérülés/Verbruderung/Széchenyi - Sopron/Oedenburg, 1869/1901

Testvérülés/Verbruderung/Széchenyi - Sopron/Oedenburg, 1869/1901

1869 - 1920

Az 1869 május 29-én[???] Testvérülés néven alakult szimbolikus rendszerű páholy 1887-ben[???] vette fel a Széchenyi páholy nevet. Sopronban működött.

Működése az 1920-as belügyminiszteri rendelettel szűnt meg.

Pecsétje:




Jelvénye:

    

 



MOL P 1089, évkör: (1869) 1870 - 1919 (1920)

Forrás - Pataky Lajosné: A szabadkőműves szervezetek levéltára

A fentiekben megkérdőjelezett adatokkal kapcsolatban megkaptam a soproni Storno Gyűjteményben "L.F.M. Helytörténeti Kéziratgyűjtemény 15257 sz." alatt található soproni "zur Verbrüderung" páholy alapszabályát digitalizálva, amelynek német nyelvű kiegészítésében Prof. Karl Thierring a páholy akkori főmestere az 1869.március 30-i megalakulási dátumot használja. Hivatalosan ez lett leadva a M.K.Belügyminisztériumba jóváhagyásra, ahol 4955/1869 sz. alatt nyilvántartásba vették. (Aláíró Szilárd József államtitkár).

Ami a Széchenyi név felvételének időpontját illeti, ennek meghatározásához azt is figyelembe lehet venni, hogy ennek emlékére kiadtak egy ezüst emlékérmét, amelynek egyik oldalán gr. Széchenyi arcképe látható az alábbi szöveggel: “Széchenyi SZKS Sopron Kel.:en”, a másik oldalán az 1869 ill. 1901 valamint az alábbi szöveg: “FRMR.:□.:"ZUR VERBRÜDERUNG" IM OR.: SOPRON”.

A levéltári repertórium eltérő dátumai feltehetőleg más dokumentumokra támaszkodnak. Érdemes lenne ezeket egybevetni. (Elképzelhető, hogy már 1887-ben tárgyaltak a Széchenyi név felvételéről.)

Mindezek alapján a páholy megalakulási dátumát 1869.március 30-ra, a Széchenyi név felvételét 1901-re tehetjük.

Források:

A páholy digitalizált alapszabálya és a Széchenyi ezüst emlékérem felirata.

Egervölgyi Dezső: Széchenyi-arckép egy szabadkőműves-érmén
Soproni szemle. 55. 2001. 3. 337-339.

- ez idézi Berényi Zsuzsanna Ágnes: A soproni "Széchenyi" szabadkőműves páholy története, A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület Második (Komáromi) Övezeti Történésztalálkozó. Előadásai és Iratai. Komárom-Zürich, 1995. (97-105. p) cikkéből a fenti dátumokat megerősítő részleteket.
http://szkp4.blogspot.com/1995/06/berenyi-zsuzsanna-agnes-soproni.html

Továbbá a Soproni Testvériség páholy weblapján a Sopron és a azabadkőművesség című rajzolat (előadás): http://replay.web.archive.org/20090615232019/http://szabadkomuvessopron.hu/sopron/sopronszk.html

Humboldt - Pest, 1869

Humboldt - Pest, 1869

1869 - 1920 

Az eredetileg skót rítusú páholy 1869-ben alakult és Budapesten működött. Tevékenysége: Megalapította és anyagilag támogatta a Gyermekbarát, a Szegény betegeket otthonukban ápoló és a Cipőt a szegényeknek egyesületeket. Propagálta az általános egyenlő és titkos választójogot. 

Működése az 1920-as belügyminiszteri rendelettel szűnt meg. Ekkor 90 tagja volt. 

Jelvénye:
 
 
   



MOL P 1088, évkör: 1871 - 1919 (1869 - 1920) 

Forrás - Pataky Lajosné: A szabadkőműves szervezetek levéltára





Corvin Mátyás - Pest, 1869

Corvin Mátyás - Pest, 1869

Az első skót rítusú magyar páholy, 1869-ben alakult és Budapesten működött. Alapítója és első főmestere Türr István volt. A páholyból 1872-ben kivált tagok alapították a Hungária páholyt. Tevékenysége: Alapítója volt az Elhagyott gyermekek védegyletének, a Szeretet gyengeelméjűek és siketnémák országos egyesületének, a Budapesti népoktatási körnek. Foglalkozott a munkások hitelügy akciójával, a rokkant-kérdéssel, a középosztály helyzetével, megszervezte a tuberkolózis elleni védelem előkészítő bizottságát és még számos szociális és társadalmi probléma megoldásának vizsgálatával. 

Működése az 1920-as belügyminiszteri rendelettel szűnt meg. Ekkor 99 tagja volt. 

Jelvénye:

 


MOL P 1086, évkör: 1869 - 1919 

Forrás - Pataky Lajosné: A szabadkőműves szervezetek levéltára

1970. január 1., csütörtök

Magnanimitas (Nagyszívűség) - Pest, 1786

Magnanimitas (Nagyszívűség) - Pest, 1786
Ad Magnanimitate  (A Nagyszívűséghez)

A páholy jelképei:

 


A páholy adatai
Helység Pest
Páholy Nagyszívűséghez (Ad Magnanimitate, vagy Magnanimitas)
Megalakulás 1770-es évek eleje
Alapítók
Ismertebb tagok Draskovich János, Orczy József
Nyelv latin
Rítus Draskovich rítus ill. Skót rítus
Tevékenység
Alapítványok
Elaltatás 1784
Betiltás


















A Pesten az 1770-es évek elején keletkezett a Nagyszívűséghez (Ad Magnanimitate, vagy Magnanimitas) páholy állítólag Mecklenburg herceg közvetítésével Londonból kapott pátens alapján.
Alighanem már 1775-ben áttért a Draskovich- féle rendszerhez.
Főmestere 1776-ban Jeszenovszky kapitány volt.
1776-1778 között Draskovich nagymester volt a főmester.
1778-ban Budán fókpáholyt nyitott, amelyet egyszerűen új páholynak neveztek.
A pesti páholyban a főmester Draskovich gróf, nevezetesebb tagok: Jeszenovszky kapitány; Draskóczy Samu, őrnagy, utóbb tábornok; Davidovics Pál, őrnagy, utóbb tábornok és báró; Faletti kapitány; Batzenheim kapitány; Pausenvein kapitány; Szentiványi József kapitány; Persz Nándor főhadnagy; Haller József gróf, helyhatósági tanácsos, utóbb krassói főispán; Szily József megyei assessor, majd alispán, utóbb al-nádor és septemvir; Puky László főszolgabíró, utóbb abaúji alispán és országgyűlési képviselő; Keglevich [Károly] gróf, ezredes és titkos tanácsos; és még 15 testvér, köztük valószínűleg Barics Béla egyetemi tanár a varasdi páholyból.
A budai új páholyban a főmester Orczy József báró, császári és királyi kamarás, főispán, tagok: Klobusiczky József gróf, helytartósági tanácsos és császári és királyi kamarás, utóbb fiumei kormányzó; Splény József báró, helytartósági tanácsos és császári és királyi kamarás, utóbb koronaőr; Batthyány gróf; Schaffrath Lipót báró, piarista és egyetemi tanár; Hügyei Farkas Antal földbirtokos, előbb testőr; Philadelphi Máté orvos; Bernáth László ügyvéd; Diez d'Auz Alfréd hivatalnok; Csebi Pogány Ádám ügyvéd; Málik Ferenc, utóbb a kőszegi kerületi tábla ülnöke; Rátonyi Gábor ügyvéd.
Egy év leforgása után 28 tagot számlált, bár 4 testvér eltávozott.
Szili és Barics felügyelők voltak, Rátonyi pedig titkár.
Későbbi tagok: Szatmári Király Miklós, utóbb gömöri alispán és országgyűlési képviselő; Kollár Ádám Ferenc, utóbb udvari tanácsos és a bécsi udvari könyvtár őre; Splény János báró, utóbb a tiszántúli kerületi tábla elnöke; Ragályi István; Darvas Ferenc nógrádi alispán, majd helyhatósági tanácsos és országgyűlési képviselő; Doloviczényi Sándor Pest városi tanácsnok; Kolmayer Samu ügyvéd; Vujanovszky István horvát tanférfi; Szapáry Pál gróf; Gundulfinger György szepesi főszolgabíró, utóbb királyi tanácsos; Rudics Mátyás bácsmegyei főszolgabíró; Erdődy Lajos helytartósági hivatalnok; Máriássy István gömörmegyei tisztviselő; Milivoin György pesti görög lelkész.
1778-ban Draskovich gróf és a katonák harcba vonultak, a főmester Haller József gróf lett.
Az eperjesi rózsakeresztesek szerint a páholy fokozott patriotizmusa az államra nézve veszélyessé válhat.
1780-ban a budai páholyt feloszlatták, illetve az anyapáhollyal egybeolvasztották.
1781-ben Orczy József báró volt a főmester, Splény János báró volt a helyettes főmester, rendi nevén Akus; Szatmári Király Miklós 1. felügyelő, rendi nevén Arsaces; Kolmayer titkár, rendi nevén Hildebrandus; Erdődy Lajos, rendi nevén Homerus; Bernáth László, rendi nevén Justinianus.
A többség az Osztrák nagypáholyhoz csatlakozást támogatta, egy kisebbség viszont 1781-ben megtartva a Draskovich-rendszert új páholyt alapított, amelyről semmi adat nem maradt fenn.
A páholy 1783-ban 78 tagból állt Orczy és Splény főmesterek vezetése alatt.
E páholyba vették fel Martinovics Ignácot is.
A Draskovich rítus alkalmazását az Osztrák nagypáholyhoz csatlakozva feladták, viszont ezt csak az 1-3. fokban ismerték el központnak, s önállóan dolgoztak skót magasfokokban.
1784-ben a skót páholy főmestere Schraffrath Lipót báró, titkára Csáky Ferenc gróf volt.
A germanizáló tendenciák és a bécsi függés elleni lépésként a páholy végül 1784-ben feloszlatta magát, tagjainak egy része a Budára áthelyezett, a Hallgatagsághoz címzett páholyhoz csatlakozott.


Forrás:

Abafi Lajos: A szabadkőművesség története Magyarországon
Akadémiai Kiadó, 1993, Budapest, 469 oldal
Reprint sorozat, hasonmás kiadás

Népszerű páholyok