Szabadkőműves páholyok Magyarországon

Budapest páholy

1970-01-03T01:09:00.008+01:00

Budapest páholy

1912 - 1920

1912 október 12-én alapította az Eötvös és a Világosság páholyokból kivált 21 tag. Budapesten működött.

Tevékenysége:

Számos jótékonysági intézményt támogatott, de legfontosabb feladatának Budapest kulturális és gazdasági helyzetének javítását tartotta. A lakáskérdés megoldására Lakásfelügyeleti intézményt alapított.

Működése az 1920-as belügyminiszteri rendelettel szűnt meg. Ekkor 70 tagja volt.

MOL P 1128, évkör: 1912 - 1919

Forrás - Pataky Lajosné: A szabadkőműves szervezetek levéltára

Fáklya páholy

1970-01-03T01:04:00.004+01:00

Fáklya páholy

1914 - 1920

A Budapesten működő páholy 1914 január 30-án alakult és 1920-ban szűnt meg

Működése az 1920-as belügyminiszteri rendelettel szűnt meg.

MOL P 1132, évkör: (1912) 1914 - 1919 (1920)

Forrás - Pataky Lajosné: A szabadkőműves szervezetek levéltára

Virradat páholy

1970-01-03T01:03:00.017+01:00

Virradat páholy

1913 - 1920

A Hódmezővásárhelyen 1913-ban alakult páholy 1920-ban szűnt meg, 23 tagja volt.

Működése az 1920-as belügyminiszteri rendelettel szűnt meg.

MOL P 1131, évkör: 1913 - 1918

Forrás - Pataky Lajosné: A szabadkőműves szervezetek levéltára

A Virradat páholy elődjeként 1912. március 29-én alakult meg a Virradat szabadkőműves kör Hódmezővásárhelyen és Orosházán élő szabadkőművesekből. A többséget alkotó hódmezővásárhelyiek a szegedi Árpád páholy, az orosháziak az aradi Összetartás páholy tagjai voltak.

"1913. június tizedikén a Virradat kör ún. szabad ég alatti munkát tartott, melyen a testvérek kimondták, hogy Virradat név alatt, "A világosságért" jeligével Hódmezővásárhelyen szabadkőműves páholyt alapítanak.
...
A páholy világosságai a következők lettek: Kovács János a főmester, Mattiassich Dezső a helyettes főmester, Singer Sándor az I. felügyelő, Beretzk Péter a II. felügyelő, Müller Jenő a szónok és Müller Ferenc a titkár. A további tisztségek: kincstárossá Vetró Lajos Endrét, templomőrré Reich Edét, alamizsnás mesterré Adler Miksát, előkészítő mesterré Klein Simont választották.
...

A június 26-i összejövetel(en) ... 21 megjelent páholytag előtt mutatta be Müller Ferenc titkár a budapesti Szövetségtanács tábláját, mely szerint a hódmezővásárhelyi Virradat páholy ideiglenes munkaengedély iránt benyújtott kérvényét az igen érdemes Szövetségtanács örömmel vette tudomásul a június 14-én megtartott ülésén, s részükre az ideiglenes munkaengedélyt megadta. A titkár ajánlatára a testvérek a szabadkőműves alkotmány VII. alaptörvénye 6. §-a alapján, az ugyanezen alaptörvény 7. §-ában előírt módon, ideiglenes páholyból rendes páhollyá alakultak, majd előbb a főmester, utána az egyéb tisztségviselők tették le a XII. alaptörvény 1. §-ában körülírt fogadalmat. Kovács János a fogadalmát még a szabad ég alatti munkát vezető testvér (Müller Ferenc) előtt tette le, a többiek azonban már a beiktatott főmester előtt.
...
A hódmezővásárhelyi Virradat páholyt 23 testvér alapította (Adler, Arany, Barabás, Bauer, Beretzk, Darányi, Erdős, Genersich, Hajdú, Klein, Kovács, Mattiassich, Müller Ferenc, Müller Jenő, Pista, Reich, Reiter, Singer, Szathmáry, Szemző, Török, Vetró és Weisz), akik két helyről verbuválódtak: húszan a szegedi Árpád, hárman az aradi Összetartás páholy kebeléből."

Forrás - Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi Virradat szabadkőműves páholy megalakulása

Kapcsolódó cikk: http://szkp4.blogspot.com/1999/06/varsanyi-attila-hodmezovasarhelyi.html

Olvasható volt: http://www.hodmezovasarhely.hu/szeremlei/evkonyv1998/varsanyi.htm

Olvasható: http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/hodmezovasarhely/szeremlei_evkonyvek/szeremlei_evkonyv_1998/pages/006_varsanyi_attila.htm

Előre páholy

1970-01-03T01:03:00.013+01:00

Előre páholy

1913 - 1920

A Miskolcon működő páholy 1913 március 8-án alakult.

Tevékenysége:

Helyi szabadkőműves jótékonycélú intézményeket támogatott anyagilag.

Működése során főként a nemzeti kultúra fejlesztése és a haladó eszmék terjesztése állt programja középpontjában.

Működése az 1920-as belügyminiszteri rendelettel szűnt meg.

MOL P 1129, évkör: 1913 - 1919

Forrás - Pataky Lajosné: A szabadkőműves szervezetek levéltára

Szilágyi Dezső páholy

1970-01-03T01:03:00.012+01:00

Szilágyi Dezső páholy

1913 - 1917?

A Minerva páholyból kivált 10 tag alapította 1913 október 28-án a Budapesten működő páholyt. Az I. világháború alatt kis létszáma miatt újra beolvadt a Minerva páholyba.

Tevékenysége:

Programjában a középosztály helyzetének javítása és a nőkérdés szerepelt elsősorban.

MOL P 1130, évkör: (1911) 1913 - 1917 (1918)

Forrás - Pataky Lajosné: A szabadkőműves szervezetek levéltára

Sas páholy

1970-01-03T01:01:00.005+01:00

Sas páholy

1911 - 1920

A Budapesten működő páholyt 1911 május 27-én a Hajnal páholyból kivált tagok alapították.

Tevékenysége:

Programjában szerepelt az általános egyenlő és titkos választójog kivívása és a kultúra terjesztése az alsóbb néposztályokban.

Működése az 1920-as belügyminiszteri rendelettel szűnt meg.

MOL P 1127, évkör: 1911 - 1919 (1920)

Forrás - Pataky Lajosné: A szabadkőműves szervezetek levéltára

Szeged páholy

1970-01-03T01:00:00.005+01:00

Szeged páholy

1910 - 1920

Az 1910 március 21-én alapította 12, az Árpád páholyból kivált tag. Először Tisza néven szerepelt, végül a Szeged nevet vette fel. Tagja volt Móra Ferenc is.

Működése az 1920-as belügyminiszteri rendelettel szűnt meg.

MOL P 1126, évkör: 1910 - 1919 (1920)

Forrás - Pataky Lajosné: A szabadkőműves szervezetek levéltára

A világosság fiai, Szemelvények a 135 éves szegedi szabadkőművesség történetéből 1870-2005

Péter László: A szabadkőművesség Szegeden 1870-1950, Móra F. Múzeum Évkönyve, 1980-1981/1

Péter László: A szabadkőművesség szegeden. In. Szerette város, 27-55 old.

Március páholy

1970-01-03T00:09:00.010+01:00

Március páholy

1909 - 1920

A Budapesten működő páholyt 1909-ben azok a Petőfi páholyból kivált tagok alapították, akik nem helyeselték a Petőfi páholy radikális irányzatát

Tevékenysége:

Feladatukként tűzték ki a szabadkőműves program éss eszmék megvalósításának előkészítését. Ennek érdekében felvilágosító füzeteket adtak ki.

Működése az 1920-as belügyminiszteri rendelettel szűnt meg.

MOL P 1125, évkör: 1909 - 1919 (1920)

Forrás - Pataky Lajosné: A szabadkőműves szervezetek levéltára

Kazinczy páholy

1970-01-03T00:09:00.009+01:00

Kazinczy páholy

1909 - 1920

A Budapesten működő radikális páholy 1909 június 12-én jött létre. 1917-ben 111 tagja volt.

Tevékenysége:

Munkaprogramjában a szellemi felvilágosodás terjesztését és a közoktatás fejlesztését jelölte meg. Ennek érdekében vándorkönyvtárak létrehozását tervezte és megalapította az Országos ismeretterjesztő társaságot. Anyagilag támogatta a Világ és a Darvin c. folyóiratot.

Működése az 1920-as belügyminiszteri rendelettel szűnt meg.

MOL P 1124, évkör: 1909 - 1919 (1920)

Forrás - Pataky Lajosné: A szabadkőműves szervezetek levéltára

Martinovics páholy

1970-01-03T00:08:00.005+01:00

Martinovics páholy

1908 - 1920

A Budapesten működő páholyt 1908-ban a Demokrácia páholyból kivált 8 tag alapította. A radikális irányzatú páholyok közé tartozott, tagja volt pl. Ady Endre, Bölöni György, Jászi Oszkár.

Tevékenysége:

Megalapította a Társadalomtudományok szabad iskoláját, szerkesztette a Huszadik századot. Részt vett a Galilei kör és a Világ című szabadkőműves lap fenntartásában.

Működése az 1920-as belügyminiszteri rendelettel szűnt meg. Ekkor 78 tagja volt.

MOL P 1123, évkör: 1908 - 1919 (1909 - 1920)

Forrás - Pataky Lajosné: A szabadkőműves szervezetek levéltára

Szabolcs páholy

1970-01-03T00:07:00.004+01:00

Szabolcs páholy

1907 - 1920

A nyíregyházi páholyt a debreceni Haladás páholyból kivált tagok alapították 1907-ben.
Egyik legnevesebb vezetője Popini Albert (1864-1930) volt.
Már 1907-ben páholyházat építettek a a mai Benczúr tér 18. sz. alatt

Tevékenysége:

Helyi jótékony célú intézményeket létesített és támogatott, pl. a Nyíregyházi leányegyletet és a Nyíregyházi feminista egyesületet.

Foglalkozott a közegészségüggyel és a középosztály helyzetével is.

Működése az 1920-as belügyminiszteri rendelettel szűnt meg.

MOL P 1122, évkör: 1907 - 1919 (1920)

Forrás - Pataky Lajosné: A szabadkőműves szervezetek levéltára

Sz. M.: A felkelő nap háza, http://szokevaros.freeblog.hu/archives/2007/12/29/A_felkelo_nap_haza/
Takács Tibor: Avárosi elit és a városi önkormányzat Nyíregyházán a 20. század első felében, http://ganymedes.lib.unideb.hu:8080/dea/bitstream/2437/79795/3/tz_eredeti2094.pdf

Akác páholy

1970-01-03T00:06:00.010+01:00

Akác páholy

1906 - 1920

A Gyöngyösön működő páholy 1906-ban alakult és a páholyok feloszlatásával szűnt meg.

A páholy történetéről lásd: http://plurangulo.blogspot.com/2011/04/gyongyos-az-orok-keleten.html

Működése az 1920-as belügyminiszteri rendelettel szűnt meg.

MOL P 1133, évkör: 1906 - 1919

Forrás - Pataky Lajosné: A szabadkőműves szervezetek levéltára

Petőfi páholy

1970-01-03T00:06:00.009+01:00

Petőfi páholy

1906 - 1920

A Budapesten működő páholyt 1906 február 10-én a Reform páholyból kivált 21 tag alapította. A Petőfi páholyból aztán 1909-ben kilépők alapították a Március páholyt. A radikális irányzatú páholyok közé tartozott.

Tevékenysége:

Megalapította és anyagilag támogatta a Főiskolai diákotthont, és Ébresztő ismeretterjesztő könyvkiadó vállalatot.

Célja a szociális evolúció szabadkőműves szempontból való ellenőrzése és irányítása volt. Foglalkozott a választójogi reform, a középosztály, a többtermelés problémáival.

Működése az 1920-as belügyminiszteri rendelettel szűnt meg.

MOL P 1121, évkör: 1906 - 1919 (1920)

Forrás - Pataky Lajosné: A szabadkőműves szervezetek levéltára

Ébredés páholy

1970-01-03T00:02:00.032+01:00

Ébredés páholy

1902 - 1920

A Szombathelyen 1902-ben alakult páholy a nagyobb vidéki páholyok közé tartozott, 1917-ben 84 tagja volt.

Tevékenysége:

Ifjúsági könyvtárat létesített.

Szociális tevékenységében a gyermekgondozás állt az előtérben, de foglalkozott a nők választójogával, a törvénytelen gyermekek jogviszonyával és az alkoholizmus elleni küzdelemmel is.

Működése az 1920-as belügyminiszteri rendelettel szűnt meg.

MOL P 1116, évkör: 1902 - 1919 (1920)

Forrás - Pataky Lajosné: A szabadkőműves szervezetek levéltára

A szombathelyi páholy történetével kapcsolatban még azt is tudjuk, hogy:

1901 február 25-én megalakult az Ébredés Szabadkőműves Kör

1902 november 23-án megalakult az Ébredés Szabadkőműves Páholy

1912 október 26-án a szombathelyi Ébredés Szabadkőműves Páholy felavatta páholyházát (ma: Zrínyi Ilona utca 21.)

Forrás - Szombathely kronológia (1848-1945), Készítette: Szalainé Bodor Edit, könyvtáros

http://www.vasidigitkonyvtar.hu/vdkweb/publikaciok/kronologia_e.html

Madách páholy

1970-01-03T00:02:00.030+01:00

Madách páholy

1902 - 1920

Nagyrészt a Reform páholyból kilépett tagok alapították 1902 május 31-én. 1917-ben 79 tagja volt, Kecskeméten szabadkőműves kört alapított és támogatott anyagilag.

Tevékenysége:

Megalapítója és fenntartója volt az Országos anya- és csecsemővédő egyesületnek.

Munkaprogramjának fő célja a szabadkőműves szervezetek elavult, a kornak nem megfelelő célkitűzéseinek a megreformálása volt. 1910-ben csatlakozott a radikális irányzatú páholyok csoportjához, s mint ilyen, anyagilag is támogatta a Világ című szabadkőműves lapot, a Reform clubot, a Galilei kört és a Társadalomtudományok szabad iskoláját.

Működése az 1920-as belügyminiszteri rendelettel szűnt meg.

MOL P 1118, évkör: 1902 - 1919 (1920)

Forrás - Pataky Lajosné: A szabadkőműves szervezetek levéltára

Hajnal páholy

1970-01-03T00:02:00.028+01:00

Hajnal páholy

1902? - 1920

A páholyból kivált tagok alapították 1911 május 27-én a Sas páholyt.

Működése az 1920-as belügyminiszteri rendelettel szűnt meg.

MOL P 1134 7. tétel no 9., évkör: 1902 - 1919

Forrás - Pataky Lajosné: A szabadkőműves szervezetek levéltára

Nemzeti páholy

1970-01-03T00:02:00.027+01:00

Nemzeti páholy

1902 - 1920

A Demokrácia páholyból kivlt tagok alapították 1902 szeptember 28-án. A Budapesten működő páholyok között a kislétszámúak közé tartozott, 1917-ben 38 tagja volt.

Tevékenysége:

Megalapította a Társadalomtudományi társaságot és aktívan részt vett az Országos magyar szövetség munkájában.

Fő célkitűzése a szabadkőművesség nemzeti alapokra helyezése és a magyar nemzeti állam megteremtése volt. Munkásságának előterében a nemzeti kérdés állott.

Működése az 1920-as belügyminiszteri rendelettel szűnt meg.

MOL P 1119, évkör: 1902 - 1919

Forrás - Pataky Lajosné: A szabadkőműves szervezetek levéltára

Erzsébet páholy

1970-01-03T00:02:00.026+01:00

Erzsébet páholy

1902 - 1920

A Budapesten működő páholyt 1902 február 5-én a Könyves Kálmán páholyból kivált tagok alapították. Létszáma 1917-re 81 főre nőtt.

Tevékenysége:

Megalapította az Erzsébet népakadémiát.

Munkaprogramjában a közerkölcs megjavítását, a vidéki városok fejlesztését és a szociális ellentétek megszüntetését tűzte ki célul.

Működése az 1920-as belügyminiszteri rendelettel szűnt meg.

MOL P 1117, évkör: 1902 - 1919 (1920)

Forrás - Pataky Lajosné: A szabadkőműves szervezetek levéltára

Berzsenyi páholy

1970-01-03T00:02:00.024+01:00

Berzsenyi páholy

1902 - 1920

A Kaposvárott 1902-ben alakult páholynak 1917-ben 48 tagja volt.

Tevékenysége:

Polgári kört alapított, munkálkodott a kaposvári Polgári fiúiskola és Ipari szakiskola megteremtésén valamint közegészségügyi intézmények létesítésén.

Munkájának fő célja a megye kulturális elmaradottságának megszüntetése volt, küzdelmet indított az egyke ellen.

Működése az 1920-as belügyminiszteri rendelettel szűnt meg.

MOL P 1115, évkör: 1902 - 1919 (1920)

Forrás - Pataky Lajosné: A szabadkőműves szervezetek levéltára

Pátria páholy

1970-01-02T09:08:00.007+01:00

Pátria páholy

1898 - 1919

A Budapesten működő kislétszámú páholy 1898-ban alakult és 1919 májusában szűnt meg, akkor 45 tagja volt.

MOL P 1112, évkör: 1898 - 1919

Forrás - Pataky Lajosné: A szabadkőműves szervezetek levéltára

Virradás a Bakony alján

1970-01-02T09:08:00.006+01:00

Virradás a Bakony alján

1898 - 1907

A Veszprémben 1898-ban alakult páholy működése 1907-ben megszűnt.

MOL P 1113, évkör: 1898 - 1907

Forrás - Pataky Lajosné: A szabadkőműves szervezetek levéltára

Minerva páholy

1970-01-02T09:04:00.008+01:00

Minerva páholy

1894 - 1920

A Budapesten működő páholy 1894 február 20-án alakult. A páholyból kivált tagok hozták létre 1913-ban a Szilágyi Dezső páholyt.

Tevékenysége:

Megalapította és fenntartotta az Ingyen tej egyesületet, amelynek mintájára több vidéki páholy is létesített hasonló intézményt.

A páholy feladata volt a közegészségügy problémáival való foglalkozás, a vidéki páholyok szervezése és az Ifjúsági hetilap megindítása.

Működése az 1920-as belügyminiszteri rendelettel szűnt meg. Ekkor 106 tagja volt.

MOL P 1111, évkör: 1894 - 1919 (1920)

Forrás - Pataky Lajosné: A szabadkőműves szervezetek levéltára

Reform páholy

1970-01-02T09:02:00.006+01:00

Reform páholy

1892 - 1920

A népesebbek közé tartozó páholy 1892 április 24-én alakult. A páholyból kivált tagok 1902-ben a Madách, majd 1906-ban a Petőfi páholyokat alapították meg.

Tevékenysége:

Létrehozta a Budapest balparti melegedőszobát és a Szegénysorsú tanulókat gyámolító egyesületet.

A páholy rendezte az 1904-es szabadkőműves vándorgyűlést, ahol új szociális programmal lépett a páholyok elé. Főként a népoktatással foglalkozott, különös tekintettel a mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi szakoktatásra.

Kiadta az Egészség és a Vándordiák naptárakat.

Működése az 1920-as belügyminiszteri rendelettel szűnt meg. Ekkor 146 tagja volt.

MOL P 1110, évkör: 1892 - 1919 (1920)

Forrás - Pataky Lajosné: A szabadkőműves szervezetek levéltára

Alföld páholy

1970-01-02T09:01:00.003+01:00

Alföld páholy

1891 - 1920

A Szolnokon működő páholyt 1891 október 18-án a törökszentmiklósi Ákác páholyból kivált tagok alapították.

Tevékenysége:

Helyi jótékony célú intézményeket létesített és támogatott, részt vett az anya-, csecsemő- és gyermekvédelemben is. Foglalkozott a magyarországi szocializmus problémájával is.

Működése az 1920-as belügyminiszteri rendelettel szűnt meg.

MOL P 1109, évkör: 1891 - 1920

Forrás - Pataky Lajosné: A szabadkőműves szervezetek levéltára

Veritas páholy

1970-01-02T09:00:00.002+01:00

Veritas páholy

1890-1892

1890 szeptember 21-én a Világosság páholyból kivált tagok alapították Újpesten.

Mindössze egy évig működött és csak 15 tagja volt.

MOL P 1108, évkör: (1890) 1891-1892

Forrás - Pataky Lajosné: A szabadkőműves szervezetek levéltára

Munka páholy

1970-01-02T08:09:00.007+01:00

Munka páholy

1889 - 1920

A Nagykanizsán működő páholy 1889-ben alakult, 1917-ben 54 tagja volt.

Tevékenysége:

Helyi népkönyvtárt és népkonyhát alapított.

Működése az 1920-as belügyminiszteri rendelettel szűnt meg.

MOL P 1107, évkör: 1889 - 1918 (1920)

Forrás - Pataky Lajosné: A szabadkőműves szervezetek levéltára Kanizsai

Iratok még: http://www.zml.hu/nyilvantartasok/earchivum/efondjegyzek.php?szint=2&fcs=000010000700001

Zala Megyei Levéltár

X. Politikai pártok és politikai célú társulások

X. 2. Munka Szabadkőműves Páholy, Nagykanizsa iratai 1890 - 1913 0.1 ifm

A Kanizsai Enciklopédiából: http://www.nagykar.hu/ekonyvek/360/17672/reszletek.html

Munka-páholy (A Nagy-Kanizsa keletén dolgozó Munka-páholy évi jelentése 1894-ről. Írta Sz. S. titkár, Nagy-Kanizsa, 1895, 14 oldal.), a helyi szabadkőművesek 1894. évi eseményeiről beszámoló kiadvány. A könyv a Nagykanizsán működő Munka-páholy általánosan megfogalmazott szabadkőműves hitvallását, valamint azt tartalmazza, hogy a szabadkőművesek ekkor választották tiszteletbeli főmesterükké egyik idős tagjukat. A kötet beszámol arról a jelképes érvényű esetről, hogy amikor Kossuth Lajos hamvait Kanizsán keresztülvitték, a helyi szabadkőművesek testületileg kivonultak, hogy koporsójára helyezzék az elismerés babérjait. Ennek kapcsán a szerző halhatatlan testvérüknek, a szabadkőműves eszmények nagy apostolának nevezte Kossuthot. Lelkesítő beszédekről, előadásokról, találkozókról is beszámol a kiadvány. Megtudjuk, hogy a szegény iskolás gyermekek téli táplálását átvette tőlük a népkonyha, bár a páholy a továbbiakban is támogatta e nemes célt. Érdemük, hogy fenntartják az ingyenes népkönyvtárat. A könyvtár 1894-ben 300 kötettel gyarapodott, 1400 kötetben 800 művel és 367 állandó olvasóval rendelkezett. Terveik között szerepelt állandó páholyház építése. Lásd még egyesülettörténeti kiadványok (Cz. Gy.)

Irodalom:

http://szkp4.blogspot.com/1997/06/nemeth-laszlo-nagykanizsai-munka.html

Németh László: A nagykanizsai Munka szabadkőműves-páholy története (1890-1920)

Zalai Gyűjtemény 42., Zalaegerszeg, 1997., 237 - 266. oldal

http://www.zml.hu/letoltes/zalatortolv.pdf

1907. december 7. A nagykanizsai "Munka" szabadkőműves páholy űlése
in.: Zala Megye torténeti olvasókönyve, 266-268. oldal

Világosság páholy

1970-01-02T08:08:00.011+01:00

Világosság páholy

1888 - 1920

Az 1888-ban alakult páholy Újpesten működött, 1917-ben 59 tagja volt.

A páholyból kivált tagok alapították 1890-ben a Veritas páholyt majd 1912-ben (az Eötvös páholyból kivált tagokkal együtt) a Budapest páholyt.

Tevékenysége:

Megalakulása után aktívan közreműködött az akkor fejlődő Újpest-Megyer és Angyalföld életében. Helyi jótékonysági intézményeket alapított, főként a gyermekvédelem és az alkoholizmus elleni küzdelem érdekében.

Működése az 1920-as belügyminiszteri rendelettel szűnt meg.

MOL P 1105, évkör: 1888 - 1920

Forrás - Pataky Lajosné: A szabadkőműves szervezetek levéltára

Philantropia páholy

1970-01-02T08:08:00.010+01:00

Philantropia páholy

1900 - 1920

Az 1900 október 24-én alakult Győrben működő páholy taglétszáma 1917-ben 130 fő volt. A legnépesebb és legaktívabb vidéki páholyok közé tartozott.

Tevékenysége:

Megalapította a Győr városi diákotthont és a Győri társadalomtudományi kört.

Foglalkozott majdnem minden szabadkőműves feladattal, pl. az általános választójog, a felekezet nélküli oktatás kérdésével, a mezőgazdasági munkások helyzetével, a hadirokkantak problémáival.

Működése az 1920-as belügyminiszteri rendelettel szűnt meg.

MOL P 1114, évkör: 1888 - 1919

Forrás - Pataky Lajosné: A szabadkőműves szervezetek levéltára

Demokrácia páholy

1970-01-02T08:07:00.008+01:00

Demokrácia páholy

1887 - 1920

A páholyt 1887-ben a Könyves Kálmán páholyból kivált tagok alapították, többek között Gelléri Mór. A Budapesten működő legnagyobb páholyok közé tartozott, 1917-ben 221 tagja volt.

A páholyból kivált tagok 1902-ben a Nemzeti páholyt, 1908-ban a Martinovics páholyt alapították.

Tevékenysége:

Megalapította és fenntartotta az Országos gyermekvédő és az Országos pártfogó egyesületet.

Programjában a népnevelés, a parasztság felemelése, a tanügy, a munkáskérdés, a polgári házasságkötés bevezetése szerepeltek.

Az I. világháború alatt kórházat tartott fenn.

Működése az 1920-as belügyminiszteri rendelettel szűnt meg.

MOL P 1106, évkör: 1887 - 1920

Forrás - Pataky Lajosné: A szabadkőműves szervezetek levéltára

Gelléri Mór: Huszonöt év a királyi művészet szolgálatában

Deák Ferenc páholy

1970-01-02T08:05:00.003+01:00

Deák Ferenc páholy

1883? - 1919

A Budapesten működő skót rítusú páholy 1883-ban alakult s a nagy létszámú páholyok közé tartozott.

Tevékenysége:

Megalapította 1895-ben a Magyar háztartási iskolát, 1903-ban pedig a Nyomorék gyerekek otthonát. Sszegényeket gyámolító egyesületet és ingyenes népkönyvtárat létesített és foglakozott az alkoholizmus és a párbajellenes küzdelem kérdéseivel. Támogatta a polgári radikális mozgalmat.

Működése az 1920-as belügyminiszteri rendelettel szűnt meg. Ekkor 256 tagja volt.

MOL P 1104, évkör: 1885 - 1919

Forrás - Pataky Lajosné: A szabadkőműves szervezetek levéltára

II. Rákóczi Ferenc páholy

1970-01-02T08:01:00.003+01:00

II. Rákóczi Ferenc páholy

1881 - 1915

Az 1881-ben Sátoraljaújhelyen alakult skót rítusú páholy 1915-ben szűnt meg.

MOL P 1103, évkör: 1881 - 1915

Forrás - Pataky Lajosné: A szabadkőműves szervezetek levéltára

Eötvös páholy

1970-01-02T07:07:00.008+01:00

Eötvös páholy

1877 - 1920

1877 január 8-án alapították az elaltatott zur Grossmuth páholy tagjai. Skót rítusú, Budapesten működő páholyként egyike volt a legnagyobb (1917-ben 206 tag) és legradikálisabb páholyoknak. A páholyból 1912-ben kivált tagok (a Világosság páholyból kivált tagokkal együtt) alapították a Budapest páholyt.

Tevékenysége:

A páholy hozta létre a br. Eötvös József irodalmi és nyomdai rt-t, amely kiadta és szerkesztette a Világ című szabadkőműves irányzatú politikai napilapot, a Nép- és ifjúsági naptárt és a Progresszió című lapot.

Megalapította és anyagilag támogatta a Népfürdő és az Eötvös levesosztó egyesületeket.

Részt vett a Teleia nemibetegségeket leküzdő egyesület, a Lábadozók otthona és az Országos lelencház létrehozásában.

Foglalkozott az általános titkos választójog problémájával és a nőknek a közéletbe és a szabadkőműves életbe való bevonásával. Egy 1917-es beszámolóban az emberiség fejlődésének végcéljául a kozmopolitizmust, az atheizmust és a kommunizmust jelölte meg.

Működése az 1920-as belügyminiszteri rendelettel szűnt meg.

MOL P 1101, évkör: 1877 - 1919 (1920)

Forrás - Pataky Lajosné: A szabadkőműves szervezetek levéltára

László király páholy

1970-01-02T07:06:00.004+01:00

László király páholy

1876 - 1918

A Nagyváradon működő szimbolikus rendszerű páholy 1876 október 29-én alakult. A legrégebbi és legaktívabb vidéki páholyok közé tartozott, 1917-ben 87 tagja volt. Radikális szellemben dolgozott.

Tevékenysége:

Megalapította a Párbajellenes szövetséget, foglalkozott a választójogi reform, az ifjúság nevelése, a szekularizáció, a mezőgazdasági cselédek helyzetének kérdéseivel.

A Magyar szabadkőművesség társadalmi programja című füzetét 1900-ban adta ki, melyben a szabadkőműveseket progresszív munkára szólította fel. A kiadvány második részét 1906-ban jelentette meg, melyben programot adott a magyar társadalmi és állami élet szabadkőműves szellemben való átalakításához.

Működése az 1920-as belügyminiszteri rendelettel szűnt meg.

MOL P 1100, évkör: 1876 - 1917 (1918)

Forrás - Pataky Lajosné: A szabadkőműves szervezetek levéltára

Ákác páholy

1970-01-02T07:05:00.011+01:00

Ákác páholy

1875 - 1893

A skót rítusú páholy 1875-ben Törökszentmiklóson alakult, 1893-as megszűnésekor 18 tagja volt.

Volt tagjai 1891-ben Szolnokon alapították meg az Alföld páholyt.

MOL P 1097, évkör: 1875 - 1893

Forrás - Pataky Lajosné: A szabadkőműves szervezetek levéltára

Haladás páholy

1970-01-02T07:05:00.010+01:00

Haladás páholy

1875 - 1920

Az 1875-ben alakult debreceni skót rítusú páholy a nagylétszámú vidéki páholyok közé tartozott, 1917-ben 80 tagja volt. A páholyból kivált tagok alapították 1907-ben a Szabolcs páholyt.

Tevékenysége:

Helyi jótékony célú intézményeket létesített és támogatott.

Foglalkozott a modern népnevelés kérdésével, a választási reformmal.

Működése az 1920-as belügyminiszteri rendelettel szűnt meg.

MOL P 1098, évkör: 1875 - 1919 (1920)

Forrás - Pataky Lajosné: A szabadkőműves szervezetek levéltára

Thales páholy

1970-01-02T07:05:00.009+01:00

Thales páholy

1875 - 1879

Az 1875-ben Nagybecskereken 9 fővel megalakult skót rítusú páholy csak 1879-ig működött.

MOL P 1099, évkör: 1875 - 1879

Forrás - Pataky Lajosné: A szabadkőműves szervezetek levéltára

Összetartás páholy

1970-01-02T07:02:00.028+01:00

Összetartás páholy

1872 - 1875

Az 1872-ben alakult skót rítusú páholy Budapesten működött.

1875-ben egyesült a Hungária páhollyal.

MOL P 1094, évkör: 1872 - 1875

Forrás - Pataky Lajosné: A szabadkőműves szervezetek levéltára

Hungária páholy

1970-01-02T07:02:00.027+01:00

Hungária páholy

1872 1920

1872 március 9-én alakult meg ez a Budapesten működő skót rítusú páholy, amelyet nagyrészt a Corvin Mátyás páholyból kivált tagok hoztak létre. Első főmestere gr. Wass Sámuel volt.

1875-ben egyesült az Összetartás páhollyal.

Tevékenysége:

Megalapította és fenntartotta a Budafoki Erzsébet menházat.

Szerkesztette és kiadta az Igazmondó népnaptárt.

A szabadkőművesség által kitűzött majd minden céllal foglalkozott: általános és titkos választójog, felekezet nélküli oktatás, a középosztály helyzetének javítása, a tisztviselők betegbiztosítása, az ipari munkások és a munkadók gazdasági békéjének biztosítása, a rokkantak helyzetének javítása, az ártatlanul elítéltek kárpótlása stb.

Működése az 1920-as belügyminiszteri rendelettel szűnt meg. Ekkor 78 tagja volt.

MOL P 1095, évkör: 1872 - 1919 (1920)

Forrás - Pataky Lajosné: A szabadkőműves szervezetek levéltára

Comenius páholy

1970-01-02T07:02:00.026+01:00

Comenius páholy

1872 - 1920

Az eredetileg skótrítusú páholy 1872-ben alakult zur Grossmuth néven. Budapesten működött, s 1886-ban vette fel a Comenius nevet.

A páholyból 1877-ben kivált tagok alapították az Eötvös páholyt.

Tevékenysége:

Megalapította és anyagilag támogatta a Galilei kört, az Általános egyenlő és titkos választójog országos szövetségét, a Lakók szövetségét, a Munkanélküli iparossegédek egyletét, az "Amphesis" felnőtt szegényeket felruházó egyletet és a Jótékony női foglalkoztató műhelyt.

Működése az 1920-as belügyminiszteri rendelettel szűnt meg. Ekkor 139 tagja volt.

MOL P 1087, évkör: 1872 - 1919 (1920)

Forrás - Pataky Lajosné: A szabadkőműves szervezetek levéltára

Tátra páholy

1970-01-02T07:02:00.025+01:00

Tátra páholy

1880 - 1889

Az Iglón 1880 október 10-én megalakult szimbolikus rendszerű páholy 1889-ben szűnt meg. Összesen 25 tagja volt.

MOL P 1102, évkör: 1872 - 1890 (1889)

Forrás - Pataky Lajosné: A szabadkőműves szervezetek levéltára

Könyves Kálmán páholy

1970-01-02T07:02:00.024+01:00

Könyves Kálmán páholy

1872 - 1920

A Budapesten működő skót rítusú páholy 1872 március 24-én alakult. A nagylétszámú páholyok közé tartozott, 1917-ben 346 tagja volt.

A páholyból kivált tagok 1887-ben a Demokrácia páholyt, majd 1902-ben az Erzsébet páholyt alapították meg.

Tevékenysége:

Megalapította az V. kerületi Jótékonysági és a Budapesti leányegyesületet, a Munkásgyerekek napközi otthonát és a Budapesti Mentőket.

Foglalkozott a kor majd minden társadalmi problémájával, így az ifjuság nevelésével, a gyermekgondozással, a nők egyenjogúságával, a választójogi reformmal, a rokkant-üggyel, a középosztály és a munkások helyzetével.

A páholy kezdeményezésére hozták létre a Közös szabadkőműves segélyalapot. Támogatta a Szociáldemokrata pártot.

Működése az 1920-as belügyminiszteri rendelettel szűnt meg.

MOL P 1096, évkör: 1872 - 1919 (1920)

Forrás - Pataky Lajosné: A szabadkőműves szervezetek levéltára

Galilei páholy

1970-01-02T07:01:00.008+01:00

Galilei páholy

1871 - 1920

Az 1871 december 12-én, a Régi Hívek páholyból kivált 13 tag alapította a Budán működő szimbolikus rendszerű páholyt.

Tevékenysége:

Megalapította és fenntartotta a II. ker. melegedőszobát, a Budai hajléktalanok menhelyét, a II. ker. munkásgimnáziumot. Részt vett az Ifjúsági irodalmi vállalat és a Társadalomtudományok szabad iskolájának megalapításában és fenntartásában és még számos szabadkőműves létesítményt támogatott anyagilag.

Foglakozott az általános és titkos választójog és a nyugdíj és biztosítás kérdéseivel.

Szabadkőműves múzeumot és könyvtárat létesített.

Működése az 1920-as belügyminiszteri rendelettel szűnt meg.

MOL P 1092, évkör: (1871) 1871 - 1919 (1920)

Forrás - Pataky Lajosné: A szabadkőműves szervezetek levéltára

Haladás páholy

1970-01-02T07:01:00.007+01:00

Haladás páholy

1871 - 1920

A páholy 1871-ben alakult, Budapesten működött szimbolikus rendszerben.

A nagyobb taglétszámú páholyok közé tartozott.

Működése az 1920-as belügyminiszteri rendelettel szűnt meg. Ekkor 137 tagja volt.

MOL P 1093, évkör: 1871 - 1919 (1920)

Forrás - Pataky Lajosné: A szabadkőműves szervezetek levéltára

Árpád páholy

1970-01-02T07:00:00.011+01:00

Árpád páholy

1870 - 1919

Az 1870 május 29-én alakult szimbolikus rendszerű páholy Szegeden működött. A nem szegedi tagok Orsován és Zomborban alapítottak szabadkőműves kört. A páholyból 1910-ben kivált 12 tag hozta létre a Szeged páholyt.

Tevékenysége:

Számos helyi jótékonycélú intézményt alapított és támogatott anyagilag, pl. a Szegedi lelencházat, a Hajléktalanok menhelyét, a Szünidei gyermektelepet, az Árpád otthont stb.

Részt vett az alkoholizmus elleni küzdelemben, mozgalmat indított a hazai ipar pártolására.

Az első világháború alatt hadikórházat rendezett be a páholyházban.

Működése az 1920-as belügyminiszteri rendelettel szűnt meg.

MOL P 1090, évkör: 1870 - 1919

Forrás - Pataky Lajosné: A szabadkőműves szervezetek levéltára

A világosság fiai, Szemelvények a 135 éves szegedi szabadkőművesség történetéből 1870-2005
Kapcsolódó könyv: http://szkp2.blogspot.com/2005/06/vilagossag-fiai.html

Péter László: A szabadkőművesség Szegeden 1870-1950, Móra F. Múzeum Évkönyve, 1980-1981/1

Péter László: A szabadkőművesség Szegeden. In. Szerette város, 27-55 old.

Neuschloss, a Régi Hívek páholy

1970-01-02T07:00:00.010+01:00

Neuschloss, a Régi Hívek páholy

1870 - 1920

A Budapesten működő páholyt 1870 november 17-én alapították Régi Hívek néven, majd később felvette Neuschloss Marcellnak, a páholy örökös tiszteletbeli főmesterének nevét. A páholyból 1871-ben kivált 13 tag alapította a Galilei páholyt.

Tevékenysége:

Megalapította és anyagilag támogatta a Hajléktalanok menhelyét, az Ingyenkenyér egyletet és a Többtermelési ligát.

Működése az 1920-as belügyminiszteri rendelettel szűnt meg. Ekkor 99 tagja volt.

MOL P 1091, évkör: (1870) 1872 - 1919 (1920)

Forrás - Pataky Lajosné: A szabadkőműves szervezetek levéltára

Széchenyi páholy

1970-01-02T06:09:00.021+01:00

Széchenyi páholy

1869 - 1920

Az 1869 május 29-én[???] Testvérülés néven alakult szimbolikus rendszerű páholy 1887-ben[???] vette fel a Széchenyi páholy nevet. Sopronban működött.

Működése az 1920-as belügyminiszteri rendelettel szűnt meg.

MOL P 1089, évkör: (1869) 1870 - 1919 (1920)

Forrás - Pataky Lajosné: A szabadkőműves szervezetek levéltára

A fentiekben megkérdőjelezett adatokkal kapcsolatban megkaptam a soproni Storno Gyűjteményben "L.F.M. Helytörténeti Kéziratgyűjtemény 15257 sz." alatt található soproni "zur Verbrüderung" páholy alapszabályát digitalizálva, amelynek német nyelvű kiegészítésében Prof. Karl Thierring a páholy akkori főmestere az 1869.március 30-i megalakulási dátumot használja. Hivatalosan ez lett leadva a M.K.Belügyminisztériumba jóváhagyásra, ahol 4955/1869 sz. alatt nyilvántartásba vették. (Aláíró Szilárd József államtitkár).

Ami a Széchenyi név felvételének időpontját illeti, ennek meghatározásához azt is figyelembe lehet venni, hogy ennek emlékére kiadtak egy ezüst emlékérmét, amelynek egyik oldalán gr. Széchenyi arcképe látható az alábbi szöveggel: “Széchenyi SZKS Sopron Kel.:en”, a másik oldalán az 1869 ill. 1901 valamint az alábbi szöveg: “FRMR.:□.:"ZUR VERBRÜDERUNG" IM OR.: SOPRON”.

A levéltári repertórium eltérő dátumai feltehetőleg más dokumentumokra támaszkodnak. Érdemes lenne ezeket egybevetni. (Elképzelhető, hogy már 1887-ben tárgyaltak a Széchenyi név felvételéről.)

Mindezek alapján a páholy megalakulási dátumát 1869.március 30-ra, a Széchenyi név felvételét 1901-re tehetjük.

Források:

A páholy digitalizált alapszabálya és a Széchenyi ezüst emlékérem felirata.

Egervölgyi Dezső: Széchenyi-arckép egy szabadkőműves-érmén
Soproni szemle. 55. 2001. 3. 337-339.

- ez idézi Berényi Zsuzsanna Ágnes: A soproni "Széchenyi" szabadkőműves páholy története, A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület Második (Komáromi) Övezeti Történésztalálkozó. Előadásai és Iratai. Komárom-Zürich, 1995. (97-105. p) cikkéből a fenti dátumokat megerősítő részleteket.
http://szkp4.blogspot.com/1995/06/berenyi-zsuzsanna-agnes-soproni.html

Továbbá a Soproni Testvériség páholy weblapján a Sopron és a azabadkőművesség című rajzolat (előadás): http://replay.web.archive.org/20090615232019/http://szabadkomuvessopron.hu/sopron/sopronszk.html

Humboldt paholy

1970-01-02T06:09:00.012+01:00

Humboldt páholy

1869 - 1920

Az eredetileg skót rítusú páholy 1869-ben alakult és Budapesten működött.

Tevékenysége:

Megalapította és anyagilag támogatta a Gyermekbarát, a Szegény betegeket otthonukban ápoló és a Cipőt a szegényeknek egyesületeket.

Propagálta az általános egyenlő és titkos választójogot.

Működése az 1920-as belügyminiszteri rendelettel szűnt meg. Ekkor 90 tagja volt.

MOL P 1088, évkör: 1871 - 1919 (1869 - 1920)

Forrás - Pataky Lajosné: A szabadkőműves szervezetek levéltára

Corvin Mátyás páholy

1970-01-02T06:09:00.011+01:00

Corvin Mátyás páholy

1869 - 1920

Az első skót rítusú magyar páholy, 1869-ben alakult és Budapesten működött. Alapítója és első főmestere Türr István volt. A páholyból 1872-ben kivált tagok alapították a Hungária páholyt.

Tevékenysége:

Alapítója volt az Elhagyott gyermekek védegyletének, a Szeretet gyengeelméjűek és siketnémák országos egyesületének, a Budapesti népoktatási körnek.

Foglalkozott a munkások hitelügy akciójával, a rokkant-kérdéssel, a középosztály helyzetével, megszervezte a tuberkolózis elleni védelem előkészítő bizottságát és még számos szociális és társadalmi probléma megoldásának vizsgálatával.
Működése az 1920-as belügyminiszteri rendelettel szűnt meg. Ekkor 99 tagja volt.

MOL P 1086, évkör: 1869 - 1919

Forrás - Pataky Lajosné: A szabadkőműves szervezetek levéltára

Három fehér liliom páholy

1970-01-02T06:08:00.005+01:00

Három fehér liliom páholy

1868-1892

A szimbolikus rendszerű páholy 1868 április 3-án alakult Temesvárott.

Működése 1892-ben megszűnt.

MOL P 1085, évkör: 1869 - 1889 (1868-1892)

Forrás - Pataky Lajosné: A szabadkőműves szervezetek levéltára

A pesti Nagyszívűséghez páholy

1970-01-01T07:00:00.004+01:00

A páholy adatai
Helység	Pest
Páholy	Nagyszívűséghez (Ad Magnanimitate, vagy Magnanimitas)
Megalakulás	1770-es évek eleje
Alapítók
Ismertebb tagok	Draskovich János, Orczy József
Nyelv	latin
Rítus	Draskovich rítus ill. Skót rítus
Tevékenység
Alapítványok
Elaltatás	1784
Betiltás

A Pesten az 1770-es évek elején keletkezett a Nagyszívűséghez (Ad Magnanimitate, vagy Magnanimitas) páholy állítólag Mecklenburg herceg közvetítésével Londonból kapott pátens alapján.
Alighanem már 1775-ben áttért a Draskovich- féle rendszerhez.
Főmestere 1776-ban Jeszenovszky kapitány volt.
1776-1778 között Draskovich nagymester volt a főmester.
1778-ban Budán fókpáholyt nyitott, amelyet egyszerűen új páholynak neveztek.
A pesti páholyban a főmester Draskovich gróf, nevezetesebb tagok: Jeszenovszky kapitány; Draskóczy Samu, őrnagy, utóbb tábornok; Davidovics Pál, őrnagy, utóbb tábornok és báró; Faletti kapitány; Batzenheim kapitány; Pausenvein kapitány; Szentiványi József kapitány; Persz Nándor főhadnagy; Haller József gróf, helyhatósági tanácsos, utóbb krassói főispán; Szily József megyei assessor, majd alispán, utóbb al-nádor és septemvir; Puky László főszolgabíró, utóbb abaúji alispán és országgyűlési képviselő; Keglevich [Károly] gróf, ezredes és titkos tanácsos; és még 15 testvér, köztük valószínűleg Barics Béla egyetemi tanár a varasdi páholyból.
A budai új páholyban a főmester Orczy József báró, császári és királyi kamarás, főispán, tagok: Klobusiczky József gróf, helytartósági tanácsos és császári és királyi kamarás, utóbb fiumei kormányzó; Splény József báró, helytartósági tanácsos és császári és királyi kamarás, utóbb koronaőr; Batthyány gróf; Schaffrath Lipót báró, piarista és egyetemi tanár; Hügyei Farkas Antal földbirtokos, előbb testőr; Philadelphi Máté orvos; Bernáth László ügyvéd; Diez d'Auz Alfréd hivatalnok; Csebi Pogány Ádám ügyvéd; Málik Ferenc, utóbb a kőszegi kerületi tábla ülnöke; Rátonyi Gábor ügyvéd.
Egy év leforgása után 28 tagot számlált, bár 4 testvér eltávozott.
Szili és Barics felügyelők voltak, Rátonyi pedig titkár.
Későbbi tagok: Szatmári Király Miklós, utóbb gömöri alispán és országgyűlési képviselő; Kollár Ádám Ferenc, utóbb udvari tanácsos és a bécsi udvari könyvtár őre; Splény János báró, utóbb a tiszántúli kerületi tábla elnöke; Ragályi István; Darvas Ferenc nógrádi alispán, majd helyhatósági tanácsos és országgyűlési képviselő; Doloviczényi Sándor Pest városi tanácsnok; Kolmayer Samu ügyvéd; Vujanovszky István horvát tanférfi; Szapáry Pál gróf; Gundulfinger György szepesi főszolgabíró, utóbb királyi tanácsos; Rudics Mátyás bácsmegyei főszolgabíró; Erdődy Lajos helytartósági hivatalnok; Máriássy István gömörmegyei tisztviselő; Milivoin György pesti görög lelkész.
1778-ban Draskovich gróf és a katonák harcba vonultak, a főmester Haller József gróf lett.
Az eperjesi rózsakeresztesek szerint a páholy fokozott patriotizmusa az államra nézve veszélyessé válhat.
1780-ban a budai páholyt feloszlatták, illetve az anyapáhollyal egybeolvasztották.
1781-ben Orczy József báró volt a főmester, Splény János báró volt a helyettes főmester, rendi nevén Akus; Szatmári Király Miklós 1. felügyelő, rendi nevén Arsaces; Kolmayer titkár, rendi nevén Hildebrandus; Erdődy Lajos, rendi nevén Homerus; Bernáth László, rendi nevén Justinianus.
A többség az Osztrák nagypáholyhoz csatlakozást támogatta, egy kisebbség viszont 1781-ben megtartva a Draskovich-rendszert új páholyt alapított, amelyről semmi adat nem maradt fenn.
A páholy 1783-ban 78 tagból állt Orczy és Splény főmesterek vezetése alatt.
E páholyba vették fel Martinovics Ignácot is.
A Draskovich rítus alkalmazását az Osztrák nagypáholyhoz csatlakozva feladták, viszont ezt csak az 1-3. fokban ismerték el központnak, s önállóan dolgoztak skót magasfokokban.
1784-ben a skót páholy főmestere Schraffrath Lipót báró, titkára Csáky Ferenc gróf volt.
A germanizáló tendenciák és a bécsi függés elleni lépésként a páholy végül 1784-ben feloszlatta magát, tagjainak egy része a Budára áthelyezett, a Hallgatagsághoz címzett páholyhoz csatlakozott.

Forrás:

Abafi Lajos: A szabadkőművesség története Magyarországon
Akadémiai Kiadó, 1993, Budapest, 469 oldal
Reprint sorozat, hasonmás kiadás